BMX

Gyerekkoromban volt egyszer egy BMX típusú kerékpárom, de hamar rájöttem, hogy nem az én világom. Kicsi, nem lehet sebességet váltani, így hosszú távon képtelenség vele gyorsan haladni. Hamar elváltak útjaink, s a következő bringám egy országúti versenyparipa volt, egy igazi osztrák Puch versenygépezet.

De ne kalandozzunk el az eredeti típustól, maradjunk a BMX-nél és az extrém sportoknál. Hisz ezt a bicajt bizony erre szakosították. Rövidítése a Bicycle Moto-Cross szavakból ered, vagyis a kerékpár és a motor keresztezését jelenti. Kialakulásának fő oka az volt, hogy azok a fiatalok, akik nem tudtak motocross-t venni, elkezdték ezt a sportágat űzni. Később nem csak mezőnyversenyek voltak, hanem kialakultak a különböző ágazatai is. Fő kategóriája a Freestyle és azon belül megkülönböztetünk Park, Flatland, Halfpipe, Street és Dirt alkategóriákat. Nem térnék ki mindegyik típusra, koncentráljunk csak az albumban található képekre, melyek a Park irányzatot mutatják be. Bár költséges egy ilyen parkot létesíteni, a pályát nem csak a BMX-szel lehet használni, kedvencük a gördeszkásoknak, a görkorcsolyásoknak, de még a freestyle rollereseknek is.

Ebben a sportágban egy biztos (főleg ha valaki komolyan űzi), hogy már volt eltörve csontja, s ha nem, akkor lesz. A képek láttán én is kedvet kaptam egy kis ugri-bugrihoz, de aztán leszálltam a valóság talajára, s mielőtt kitörtem volna a nyakam, megmaradtam a fényképezőgép innenső oldalán.